A „ismétlődő spontán vetélés”-ről (recurrent miscarriage) akkor beszélünk, ha a terhesség három, vagy több alkalommal a terhesség 24. hete előtt megszakad.
Az ismétlődő vetélések két formáját különböztetjük meg:
Elsődleges ismétlődő vetélés
Másodlagos ismétlődő vetélés
Elsődleges ismétlődő vetélésről akkor beszélünk, amikor a spontán abortusz az első élve szülést megelőzően következik be. Tehát már az első baba sem érkezik meg.
Másodlagos ismétlődő vetélésről viszont akkor beszélünk, amikor a spontán vetélések már legalább egy sikeres élve szülés után ismétlődnek.
Az ismétlődő vetélés a nők 1-5%-át érinti. A gondos kivizsgálás ellenére a gyakori vetélés oka az esetek 50-75%-ban felderítettlen marad. A szakmai irodalom az alábbi okokat teszi felelőssé:
Szülői kromoszóma rendellenesség (az 1-5%-on belül kb. 3%)
Kromoszómális transzlokáció (azonban annak ellenére, hogy gyakoribb a vetélés, a kromoszóma transzlokációval rendelkezők mégis szülnek egészséges gyermeket)
Aneuploidia (a teljes alap kromoszóma-készlet nem egész számú többszöröse)
A méh nem megfelelő fejlődésének eredményeként a méh üreg kisebb lesz, vagy torzult. Bizonyos esetekben kihordható a terhesség, de a gyakori vetélések egyik oka lehet. Torzult méh, kettéosztott méh, kettős méh stb...
A belső elválasztású mirigyek működésének zavara (endokrin okok)
Hipotireozis (pajzsmirigy csökkent működése)
Nem felismert, vagy nem kezelt cukorbetegség
Policisztás ovárium szindróma (POS) és az azzal összefüggő inzulin rezisztencia és/vagy férfi hormon (androgén) túltermelés
A petefészek nem elégséges progeszteron termelése
A vér alvadási tulajdonságának zavara (thrombophilic disturbances)
A vér fokozott alvadási tulajdonsága (trombofília). Leggyakrabban a véralvadási 5-ös faktor és a protrombin G20210A mutációja okozza. Annak ellenére, hogy a trombofília összefüggésbe hozható a gyakori vetéléssel, bizonyos trombofíliás nők több, egészséges gyermeket is szülnek.
Krónikus endometritisz (chronic endometritis).
Főleg bakteriális fertőzés okozza, és specifikus antibiotikum kezelést követően az érintett nők közel 80%-a sikeresen hordja ki a magzatot.
Antifoszfolipid szindróma. Ez egy autoimmun betegség és a gyakori vetélések kb. 15%-áért felelős. Az antifoszfolipid szindróma kezelésére általában heparin és/vagy aszpirin kezelést alkalmaznak.
Pajzsmirigy antitestek jelenléte a spontán vetélések valószínűségét kétszeresére emeli.
Fokozott NK sejt szám és/vagy funkció.
„Male specific minor histocompatibility”. Ebben az esetben az anyai szervezet immunizálódik a hím nemű magzat H-Y fehérjéjével és a fehérje ellen ellenanyagokat termel. A H-Y antitesteknek a másodlagos visszatérő vetélésekben van szerepe.
Bár ez a rész a hölgy oldali meddőség kivizsgálásával foglalkozik, fontos megemlíteni, hogy habituális abortusz gyanú esetén a férfi oldalt is szükséges DNS fragmentáltság oldaláról kivizsgálni, tekintettel arra, hogy a magas DNS fragmentáltságú spermiumokkal (lásd később részletesen) való termékenyülést követően gyakori az első trimeszterben az abortusz. Ebben az esetben pedig nem a női oldalt, hanem a férfit kell kezelni.